Zöldségszobor

Az iskolában kitalálták, hogy indul egy zöldség és gyümölcsszobor készítő verseny. Evelin persze egyből kitalálta, hogy Ő is szeretne indulni! Na de milyen szobrot készítsünk? Felütöttük az internetet ( ilyen szempontból egy áldott jó találmány) és rákerestünk. Én próbáltam leegyszerűsíteni a dolgokat, kitaláltam hogy legyen csibe. Csak két citrom kellett hozzá, meg egy kis kézügyesség. De hát az Én lányom egyből lehurrogott, hogy " Ugyan már anya! Mit akarsz azzal a kis bénasággal! " Erre megmutatta, hogy Ő mire gondolt. A hajam égnek állt tőle, mikor megláttam! Mindegy, nem rontottam el az örömét, csak magamban dünnyögtem! Ez is az Én problémám lesz! És így is lett! Megvettem a hozzávalókat és nekiálltam megcsinálni. Evi néha megnézte hogy haladok vele, persze akkor beleszólt, hogy másképp kellene csinálni! Ráadásul még apa is nagyon kreatívnak érezte magát és Ő is megalkotta a kis remekművét! Persze nagyon büszke volt magára!
De végül is elkészült a remekmű, de nem sok jövőt jósoltam neki! Már annak is örültem, hogy épségben eljutott az iskolába! És láss csodát!!!! Evelin második lett a versenyen!! Vagyis hát Én!!!! Na jó ez már mellékes! Jó volt látni az arcát, hogy mennyire örült neki. És ez szerintem mindent megér!

Ja egyébként ez egy kutyus lenne!

Baleset

Azt azért tudni kell, hogy az öcsém repülőgép mániás! Már az egész családot megfertőzte. Amint látszik, Lorcsit is!
A történet rövid és tömör. Lezuhant a sárkányrepülővel a tesóm! Eltört két csigolyája, de szerencsére nem bénult le. Egy hétig volt kórházban, ráadásul egy másik megyében és nem tudtunk menni hozzá minden nap. Ebbe anyu és a tesóm is belebetegedett! De most már itthon van és gyógyulgat! Ez a gép már nem így néz ki! Ezt törte össze!

Nagylányom!

Ázott kiscsibém!

Ez az Én anyám!

Lorcsinak mostanában be nem áll a szája! Olyan kis drága, majd megeszem.
Tegnap este fetrengtem az ágyon, édes semmittevés!( kihasználom amíg lehet!) Evi odafeküdt mellém, átölelt, puszilgatott. Erre jön az én legkisebb csemetém, közénk dúródott, ellökte Evit és rákiáltott! " Ez az Én anyám" Evinek persze rosszul esett, összevesztek! Na hát ennyit a nyugiról, meg pihenésről! Szerintem az Én gyerkőceimnek radarjuk van. Olyan pontosan megérzik, hogy mikor szeretnék egy kicsit nyugiba lenni. És olyankor támadnak! Hol egyesével, hol együtt!
De Én így imádom Őket!!!!!!

Lorcsi már teljesen beszokott a bölcsibe, nincs sírás és már nagyon eleven.
Két hete már egyáltalán nem pisil be éjszaka sem. Olyan ügyi! Fölkel éjjel és szól hogy pisilni kell.
Most egy kicsit beteg, éjszaka köhögési rohamok jönnek rá, alig alszik valamit. Hiába kapott gyógyszert, nem igazán használt.