2010. január 26., kedd

Hivatalosan is szobatiszták lettünk!
Már a bölcsibe is pelus nélkül megyünk. Annyira örülök neki!
Apával most éppen játszanak, (pötyiznek) Vagyis hát apának ott kell ülni mellette, mert a kis drágám nem engedi, hogy apa hozzányúljon. Lorcsinál azt jelenti a közös játék, hogy Ő játszik, mi pedig nézzük!
Próbálnánk mi is bekapcsolódni, de hát ugyebár mi nem értünk hozzá! Hiába, csak felnőttek vagyunk.

A múlt héten délutános voltam, így apa volt a gyerekekkel. Csütörtök fele már kezdett lefáradni, közölte, hogy nem egyszerű a két gyerekkel. Mindig kitaláltak valamit, apa nem győzött rohangálni. Délelőttönként nem győztem a romokat eltakarítani, amit délutánonként műveltek! Apa próbált kreatív lenni, minden napra kitalált valamit, de a hét vége fele már elfáradt. Végre rájött, hogy nem is olyan egyszerű ez a gyereknevelés, főleg ha egyedül csinálja az ember!

2010. január 21., csütörtök

Tegnap túlestünk a vérvételen!
Nem ment simán, de ezt tudtam előre. Szokás szerint várni kellett, szegény Lorcsi még nem sejtett semmit.
Azután jött a főorvos, aki nagyon kedves volt, mondta hogy bemehetünk és kerít valakit aki leveszi a vért.
Lorcsi felült az asztalra, semmi hiszti nem volt. Le is feküdt szépen, de amikor meglátta a tűt, akkor már kezdett kicsit ideges lenni. Először a kézfejéből próbáltak venni, de onnan nem sikerült. Miért is sikerült volna elsőre!!! Én kezdtem már nagyon ideges lenni, a lány üvöltött! Megkérdezték, hogy adtam e neki inni. Én mondtam hogy nem, mert úgy tudom hogy nem szabad. Hát rosszul tudtam, kellett volna. Így nem tágult ki az ere és nem jött egy csöpp vér sem. Azt mondta a doki, hogy mindegy, megpróbálja a vénájából, hátha onnan sikerül. Ekkor már nagyon ideges lettem. Szegénykémet mégegyszer megszúrták! Annyira sajnáltam, nézett rám és mondta hogy " anya, nagyon fáááááj"!
Nagy nehezen sikerült egy ampullával levenni. Alig bírtam megvigasztalni. Mikor megnyugodott, kérte a beígért matricát a dokitól. Kint a váróban már semmi baja nem volt, engem sajnos jobban megviselt!
Kérdeztem hogy mikor lehet menni az eredményért és közölték, hogy három hét múlva érdeklődjek! Csak tudnám, hogy mit ülnek addig rajta!

2010. január 18., hétfő

Rég nem voltam, teljesen el vagyok havazva!
Lorcsival az orvosokat járjuk, de eddig még nem sok mindent tudtam meg.
Az egyik doki ugyebár azt mondta, hogy mindenre allergiás. Na most bevásároltam neki azokat a dolgokat amiket éppen ehet.
De csak nem hagyott nyugodni a dolog és felkerestem egy állítólag nagy szaktekintélyű dokit is, hátha Ő tud segíteni. Direkt nem szóltunk, hogy mi már máshol is jártunk, kíváncsi voltam hogy mit mond.
Még jó hogy ültem, teljesen ledöbbentettek a hallottak! Közölte a doki, hogy nem allergiás! Legalábbis a fehérjékre biztos nem. Most ugyan ott tartok, mint az elején, hogy két orvosnál voltam és okosabb nem lettem!
Ma felkerekedtem, elmentem a házidokihoz hogy adjon egy beutalót a kórházba, és vegyenek vért Lorcsitól és végre járjunk már a végére, hogy most allergiás vagy nem.
Annyira ideges vagyok, hogy szegénykétől vért vesznek, szerintem a szívem szakad meg majd, biztos bőgni is fogok, de most már elegem van a találgatásokból.
Ja, és mióta elvittük a dokihoz, azóta tudunk kakálni is minden nap. Ennek viszont nagyon örülök, ez nekünk óriási előrelépés! Mondjuk ez sem a doki érdeme, mert én kísérleteztem ki, hogy mit is adjak neki, hogy fellazuljon a széklete.
Úgyhogy pillanatnyilag ezt a rejtélyt szeretném megoldani most már bármi áron!